Néha úgy tűnhet, hogy kedvencünk megérti, miről beszélünk neki és felmerül a kérdés vajon tudatosan vagy ösztönszerűen, cselekszik-e. Az ember megismerési folyamatai között a fogalomalkotás a különféle tárgyak vagy jelenségek valamely közös jellemzőjének kiemelése, vagyis a jel hordozójától való elvonatkoztatás (absztrakció). A kutyák és más állatok nem tudnak fogalmakat alkotni, de öröklött tulajdonságuknál fogva közös alakfelismerésre képesek.
Egy kellemes élménnyel társuló jelzést (pl. alakot) különböző időben és térben felismernek, vagyis a jelzést hordozó (pl. ember) különféle tulajdonságait elhanyagolja a kellemes tulajdonság kedvéért. Ide tartozik a személyek felismerése alakjuk (feltűnő jegyeik, kabátjuk, kalapjuk stb.) szerint, ezért az alakilag hasonló személyeket gyakran összecserélik. Pl. az ismerős külsejű, ruházatú embereket barátságosan üdvözlik. A tévedést később a többi ismertetőjegy, főleg a szagkép alapján kiigazítják. Ha viszont egy lobogó pantallójú ember kellemetlenséget okozott számukra, az ilyen pantallója embereket mind azonosnak veszik és megtámadják. Hasonló okból támadja meg sok kutya a hasonló öltözékű és táskát viselő postásokat is.
A fogalomalkotáson alapul az ember gondolkodása (összehasonlítás, megkülönböztetés, ítélet, következtetés stb.), amelyet értelmes cselekvése követ. Állatok esetében is tapasztalható az un. Belátó viselkedés, amikor a cselekvés célját az odavezető" út megtanulása nélkül elérik. Előfordul, hogy a kutya séta közben kerítéshez érve némi keresgélés után annak nyílásához szalad annak jeléül, hogy a helyzetet felfogta, s a megfelelő cselekvést előre jelzi. A rövid pórázra kötött kutya hamarosan rájön arra, hogy a távoli élelmiszercsomagot úgy tudja megszerezni, hogy azt a rákötött madzagnál fogva húzza magához. A kutyával szemben a ló kevésbé "okos", meri a magános ló több próbálkozás után sem jön rá arra, hogy a szomszéd karámban álló társaihoz a távolabb eső nyílásokon át tudna jutni. A belátó viselkedés bármennyire is értelmesnek látszik, az esetek nagy részében egy villámgyors próbálgatásos, aktív tanuláshoz vagy a számítógépes keresőprogramhoz hasonlítható. A kutya felpörgeti emlékezetében a megismert társítási lehetőségeket, kiselejtezi közülük az emlékezete szerint nem megfelelőket, így marad a számára helyes viselkedési mód. A nyomozókutyák rendkívül finom társításaival magyarázható, pl. A kerékpárra szálló "csibész" megtalálása akkor is, amikor az elveszett lábnyomot a kerékpárgumi szagához kapcsolja, s valósággal egy "szag térképen" igazodik el. Hasonlóképpen alakul a "számoló" kutya, pl. két számjegy (pl. l +3) felmutatásakor annyit vakkant, amennyi a két szám összege {itt: 4). Egy "okos Hans" nevű ló láb dobbantássál
jelezte az eredményt. Nem tudott viszont válaszolni akkor, amikor eltakarták idomítóját, s így nem észlelhette annak apró mozdulatait, amelyek valamely számhoz társultak. A gazdájához erősen kötődő kutya olyan finom jeleket, mint egy öntudatlan mozdulat, arcjáték vagy hangfekvés megjegyez magának, ezért a kívülálló számára alig érthető, hogy a kutya hogyan sejtette meg gazdája szándékai. Különösen a juhászok kutyái nyújtanak nem egyszer bámulatos teljesítményt a nyáj fegyelmezett hajtásakor, az eltévedt egyedek visszaterelésekor. Szívderítőén viselkedett a szilvásváradi lovas találkozókon egy juhászszekér alatt haladó kis puli a kelleténél gyorsabban ügető lovak iramát elébük szaladva, hangos csaholással lassította meg.
Hogyan képes a kutya felfogni érzelmeinket? Ha az embernek jó a kedve, a kutya is vidám, barátságos. Ha a gazda ingerült vagy mérges, a kutya is dacosan, nem kiegyensúlyozottan, sőt nem egyszer kiszámíthatatlanul viselkedik. A gazda gyásza nyomasztja a kutyát is, ilyenkor csendesen, bizonytalanul viselkedik, farkát behúzva, lopakodva jár. Nyilván úgy terjed át a kutyára gazdája hangulata, amint a kutyafélék között a falkavezérnek a falkatársakkal szemben nyilvánított pozitív, közömbös vagy negatív viselkedésmódja. A falkában élő más fajú állatok, így a lovak is gyorsan utánozzák egymás viselkedését. Pl. Háborúban a kíméletlen dörejek és a fájdalomkeltő ingerek a lovak, un. remük t-pszichózisát okozzák. Ez az obligát tanulási formák közé tartozó utánzó cselekvések körébe sorolható, amelynek a biológiai értelme az, hogy a tapasztalatlan falkatagok a lehető leggyorsabban alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. A kutya az ember érzelmi állapotaival (izgatottság, ijedtség, öröm stb.,) összefüggő öntudatlan mozdulatait, arcjátékát, szimpatikus és paraszimpatikus beidegzésű verejtékmirigyei működéséből keletkező szaganyagok változásait, mini jeleket (kódokat) társítások (asszociációk) hosszú láncán keresztül meg tudja fejteni (dekódolni). Egyébként az ember sem elsősorban a fogalmi közlésekből álló beszéd (kommunikáció), hanem egy jelzésekből álló testbeszéd (metakommunikáció) útján, vagyis látható mozdulatokkal, hangokkal, tapintási és egyéb ingerekkel képes legjobban közölni érzelmeit embertársával és az állatokkal is, és így jeleznek az együtt élő állatfajok egyedei is egymásnak. Ismét utalni kell arra, hogy a sok hasonlóság ellenére a kutyát nem szabad emberszámba venni.